A kárenyhítő és kármentesítő munkákat egy illegális, külső fél által okozott haváriából keletkezett, jelentős mértékű benzinszennyezés után kezdtük meg egy kárhelyen, immáron 20 éve.
Az azonnali kárelhárítás során 195 tonna szennyezett talaj került kiemelésre és elszállításra, miközben a munkagödörből tartálykocsikba szivattyúzták a kifolyt üzemanyagot. Ezt követően kezdtük meg a máig is működő monitoring hálózat kialakítását, azaz a terület talajvizét azóta figyeljük folyamatosan.
A tényfeltárással párhuzamosan már elindítottuk a talajvízen úszó szabad fázis kitermelését és elszállítását ártalmatlanításra, hasznosításra: az első években közel 10 m3 szennyezőanyagot távolítottunk el ezzel a módszerrel.
A szennyeződés környezeti kockázatai az oldott csóva terjedéséből fakadtak, veszélyeztetve a még tiszta felszín alatti vizet és a közeli felszíni vizet is. A horizontális terjedés tempója időnként olyan mértékű volt, hogy az újabb és újabb lehatárolás szinte versennyé vált. A kapott terjedési adatokra reagálva a kockázatok csökkentésére kombinált módszert alkalmaztunk.
A kármentesítési beavatkozás – külső okokból csak 5 évvel a havária után volt megkezdhető – alkalmazkodva a kavicsos víztartóhoz a klasszikus „pupm & treat” technológiára épülve góckezelésből és a kezelt, teljesen megtisztított talajvíz peremi területekre nyeletésével hidraulikus gátként a terjedés megállításából állt. Mindeközben a szabad fázisú, a kutak vízén felúszó szennyeződés lefölözését tovább folytattuk.
Gyors reagálásként a terjedésre, a lefűződött, vándorló, oldott szennyező csóva esetében egy nyíltvizes árok folyamatos termelésével avatkoztunk be, ahonnan több mint 8200 m³ szennyezett vizet emeltünk ki és tisztítottunk meg a probléma megszüntetéséig.
A következő technológiaváltás ideje akkor érkezett el, amikor több fölözhető anyag nem jelent meg a kutakon. 2016-ban a gócterületen új termelőkutakkal és egy irányított fúrással telepített, gócterületi nyelető hálózattal gyorsítottuk fel az addigra lecsendesedő hatékonyságú beavatkozást. A kitermelt és kezelt, tiszta talajvíz egy részét továbbra is a peremi nyelető árkokba juttattuk, míg jelentősebb hányadát a gócterületen, a felszín alatt elhelyezett csepegtetőcsöveken át a szennyezett talaj felett nyelettük el. A gócban elnyeletett vízbe SAFEREMED AH mikrobiológiai oltóanyagot és kiegészítő tápanyagot juttattunk a még talajhoz kötött szennyeződés felszámolásának felgyorsítására.
Utógondozás kezdete: Egy új, területhasználaton alapuló kockázatértékelés eredményeként megállapított célállapot elérésével leállítottuk az aktív mentesítést. Jelenleg a folyamatos utógondozási (monitoring / utóellenőrzés) szakaszt végezzük, melynek eredményei megnyugtatóak.
A környező területhasználat megváltozásával, alkalmazkodva egy új beruházáshoz az egykori talajvíz kitermelő, -kezelő és -nyelető rendszere fő elemeit használva sikerül lehetővé tenni, hogy a beruházás megvalósulhasson, miközben a monitoringozott, kutakkal érintett terület is közel tizedére csökkent.
Az adatalapú, adaptív kármentesítési stratégiánk bizonyítja, hogy a merev tervekkel szemben a folyamatos alkalmazkodás képes hatékonyan kezelni a felszín alatti környezet váratlan kihívásait, eljuttatva a területet az elviselhető kockázat szintjére, még a változó területhasználat mellett is.