A tényfeltárás a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítési eljárásának elsődleges szakasza.
A kármentesítés jogilag három fő szakaszra tagolódik:
A tényfeltárás magában foglalhat felderítő és részletes vizsgálatokat.
A tényfeltárás fő célja, hogy megfelelő információkat szolgáltasson az érintett terület szennyezettségi állapotáról. Ezek az információk teszik lehetővé, hogy mérlegelni lehessen a további intézkedések szükségességét és meghatározható legyen azok módja.
A részletes tényfeltárás közvetlen céljai a következők:
A tényfeltárási munka a következő logikai lépésekre osztható:
Az információk naprakész bővítése, archív adatok gyűjtése (pl. korábbi tevékenységek, technológiák, anyag-tárolások) és hatósági/tulajdonosi egyeztetések. Cél a potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezőanyagok azonosítása.
A lerakott hulladékok, szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz térbeli lehatárolása, valamint minőségi és mennyiségi jellemzése akkreditált szervezetek által végzett mintavételekkel és mintavizsgálatokkal.
Földtani és vízföldtani adatok gyűjtése (pl. rétegsorok leírása, talajvízszint mérése, áramlási irány meghatározása) a szennyezés terjedésének modellezéséhez. Ebbe beletartozik a szennyeződés felszín alatti viselkedésének, a természetes gátaknak (geokémiai csapdák) és szükség esetén a kioldódási folyamatoknak a vizsgálata.
A kárhely besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából meghatározott érzékenységi kategóriákba (pl. fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny terület).
A felszín alatti szennyeződés térbeli és időbeli terjedését leíró vízmozgás és szennyezőanyag-transzport modellezése.
A szennyezésből adódó kockázatok (az emberi egészség romlásának vagy az ökoszisztéma károsodásának várható mértéke és valószínűsége) értékelése. Ez magában foglalja a hatásviselők feltárását, az expozíciós útvonalak felmérését, a dózis-válasz összefüggések elemzését, valamint szükség esetén ökotoxikológiai teszteket.
A megszerzett információk rendszerezése, alátámasztása és a tényfeltárási záródokumentáció elkészítése. A záródokumentáció javaslatot tartalmaz a feltárt károk felszámolásának módszereire (BAT – legjobb elérhető technika).
A tényfeltárás elvégzése szükségszerű vagy kötelező lehet a következő esetekben:
Fontos megjegyezni, hogy az eredmények értékelése során a szennyezés minősítése a (B) szennyezettségi határértékek tükrében történik, míg a kockázatelemzés és a javasolt célállapot a (D) kármentesítési célállapot határérték meghatározását szolgálja.
A tényfeltárási dokumentáció alapján a hatóság dönt a záródokumentáció elbírálásáról és a további feladatokról, mint például a beavatkozás szükségességéről, a (D) határérték megállapításáról, vagy a kármentesítés befejezéséről.
A tényfeltárás során javasolt kármentesítési monitoringot végezni.
tényfeltárás során végzett kiterjesztett kutatómunka, és a megismerési folyamat kibővítése e szakaszban azt eredményezi, hogy a modellezések helyett mérésekkel igazolhatunk feltételezéseket, mely mentén a konzervatív becslések helyett tények alapján lehet a kármentesítés folytatását megtervezni. Azaz ha egy tényfeltárás költségeit megduplázzuk, és akár egy egész éves monitoringot elvégzünk a tényfeltárás keretében, akkor az itt keletkező extra költség többszörösen térül meg a későbbi kármentesítési szakaszokban.
