Agruniver Holding Kft.

Tényfeltárás

A tényfeltárás a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítési eljárásának elsődleges szakasza.

A kármentesítés jogilag három fő szakaszra tagolódik:

tényfeltárás,
beavatkozás (korábban műszaki beavatkozás), és
kármentesítési monitoring

A tényfeltárás magában foglalhat felderítő és részletes vizsgálatokat.

A tényfeltárás fő céljai és közvetlen feladatai

A tényfeltárás fő célja, hogy megfelelő információkat szolgáltasson az érintett terület szennyezettségi állapotáról. Ezek az információk teszik lehetővé, hogy mérlegelni lehessen a további intézkedések szükségességét és meghatározható legyen azok módja.

A részletes tényfeltárás közvetlen céljai a következők:

Az adott területen lévő szennyezőforrások azonosítása.
A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezettségének megismerése, lehatárolása és készletezése.
A szennyezésterjedés modellezése.
A szennyezés környezeti, egészségügyi és ökológiai kockázatainak feltárása és bemutatása.
Szükség esetén javaslattétel a kármentesítés további szakaszainak megindítására, valamint a (D) kármentesítési célállapot határértékre.
A tényfeltárás eredményeinek összefoglalása a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerint elkészített tényfeltárási záródokumentációban.

A tényfeltárás főbb lépései

A tényfeltárási munka a következő logikai lépésekre osztható:

Adatgyűjtés (történeti kutatás)

Az információk naprakész bővítése, archív adatok gyűjtése (pl. korábbi tevékenységek, technológiák, anyag-tárolások) és hatósági/tulajdonosi egyeztetések. Cél a potenciális és tényleges szennyezőforrások, szennyezőanyagok azonosítása.

Mintavétel, mintavizsgálat

A lerakott hulladékok, szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz térbeli lehatárolása, valamint minőségi és mennyiségi jellemzése akkreditált szervezetek által végzett mintavételekkel és mintavizsgálatokkal.

Földtani, vízföldtani és kioldódási vizsgálatok

Földtani és vízföldtani adatok gyűjtése (pl. rétegsorok leírása, talajvízszint mérése, áramlási irány meghatározása) a szennyezés terjedésének modellezéséhez. Ebbe beletartozik a szennyeződés felszín alatti viselkedésének, a természetes gátaknak (geokémiai csapdák) és szükség esetén a kioldódási folyamatoknak a vizsgálata.

Érzékenységi besorolás

A kárhely besorolása a felszín alatti víz állapota szempontjából meghatározott érzékenységi kategóriákba (pl. fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny terület).

Terjedési kockázatok feltárása és modellezés:

A felszín alatti szennyeződés térbeli és időbeli terjedését leíró vízmozgás és szennyezőanyag-transzport modellezése.

Környezetegészségügyi és ökológiai kockázatelemzés

A szennyezésből adódó kockázatok (az emberi egészség romlásának vagy az ökoszisztéma károsodásának várható mértéke és valószínűsége) értékelése. Ez magában foglalja a hatásviselők feltárását, az expozíciós útvonalak felmérését, a dózis-válasz összefüggések elemzését, valamint szükség esetén ökotoxikológiai teszteket.

Dokumentálás

A megszerzett információk rendszerezése, alátámasztása és a tényfeltárási záródokumentáció elkészítése. A záródokumentáció javaslatot tartalmaz a feltárt károk felszámolásának módszereire (BAT – legjobb elérhető technika).

A tényfeltárás szükségessége

A tényfeltárás elvégzése szükségszerű vagy kötelező lehet a következő esetekben:

Környezet igénybevételével, terhelésével vagy szennyezéssel járó tevékenység környezeti elemekre gyakorolt hatásának megítéléséhez.
Környezetkárosodás mértékének, fokának megállapításához és a háttér szennyezettség felméréséhez.
A környezetvédelmi kármentesítési munkák megalapozásához, tervezéséhez, a kezdeti szennyezettségi állapot rögzítéséhez és hatásainak értékeléséhez.
Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek megindítása előtt.
Felszámolási eljárás és végelszámolás esetében.

Fontos megjegyezni, hogy az eredmények értékelése során a szennyezés minősítése a (B) szennyezettségi határértékek tükrében történik, míg a kockázatelemzés és a javasolt célállapot a (D) kármentesítési célállapot határérték meghatározását szolgálja.

A tényfeltárási dokumentáció alapján a hatóság dönt a záródokumentáció elbírálásáról és a további feladatokról, mint például a beavatkozás szükségességéről, a (D) határérték megállapításáról, vagy a kármentesítés befejezéséről.

A tényfeltárás során javasolt kármentesítési monitoringot végezni.

Döntés-előkészítés és dokumentálás

tényfeltárás során végzett kiterjesztett kutatómunka, és a megismerési folyamat kibővítése e szakaszban azt eredményezi, hogy a modellezések helyett mérésekkel igazolhatunk feltételezéseket, mely mentén a konzervatív becslések helyett tények alapján lehet a kármentesítés folytatását megtervezni. Azaz ha egy tényfeltárás költségeit megduplázzuk, és akár egy egész éves monitoringot elvégzünk a tényfeltárás keretében, akkor az itt keletkező extra költség többszörösen térül meg a későbbi kármentesítési szakaszokban.