Mi az a kármentesítés?

A környezetvédelem, azon belül is a talaj és a talajvíz megóvásának a megelőzésen túl egyik legfontosabb területe a kármentesítés. Mit is jelent ez a gyakorlatban, és hogyan épül fel a folyamat?


A kármentesítés alapvetően egy komplex helyreállítási intézkedéscsomag – amely magában foglalja a szükséges műszaki, gazdasági és hatósági feladatokat –, aminek a célja a földtani közeg (talaj és mélyebb kőzetek) és a felszín alatti vizek (talajvíz, rétegvíz) szennyezettségének, károsodásának mérséklése és megszüntetése. A folyamat végső eredménye lehet az eredeti, vagy gyakrabban az ahhoz minél közelebbi, "egészséges" természeti állapot visszaállítása, a felszín alatti vizek minőségének védelme, és a környezeti, illetve humánegészségügyi kockázatok elhárítása.

Mely jogszabályok határozzák meg a kármentesítést Magyarországon?

Hazánkban a kármentesítési eljárásokat, a hozzájuk kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket elsődlegesen a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szabályozza. Ezt egészíti ki a 6/2009. (IV. 14.) KvVM–EüM–FVM együttes rendelet, amely pontosan meghatározza a különböző szennyező anyagok megengedett határértékeit és a szennyezettség mérésének szabályait.

A kármentesítés főbb szakaszai

A környezeti károk felszámolása nem egyetlen lépésből áll. A jogszabályi előírások alapján a kármentesítés három, logikailag egymásra épülő fő szakaszra tagolódik (amelyek indokolt esetben megismételhetők):

Adatgyűjtés ikon

1. Tényfeltárás (a probléma felmérése és diagnózis)

Ez az eljárás legelső lépése, amely felderítő és részletes vizsgálatokat egyaránt magában foglal. Célja, hogy átfogó és pontos képet adjon az érintett terület állapotáról. Ekkor történik meg a szennyezőforrások azonosítása, a talajban és a talajvízben lévő szennyezettség pontos lehatárolása, valamint a szennyeződés terjedésének modellezése. Szintén ebben a fázisban végezzük el a környezeti és egészségügyi kockázatértékelést, és itt teszünk szakmai javaslatot az elérendő szennyezettségi / tisztasági szintre, az úgynevezett (D) kármentesítési célállapot határértékre. A folyamat a tényfeltárási záródokumentáció hatósági jóváhagyásával zárul.

Adatgyűjtés ikon

2. Beavatkozás (a tényleges helyreállítás)

Amennyiben a tényfeltárás megállapítja, hogy a szennyezettség mértéke meghaladja a biztonságos (D) határértéket, megindul a beavatkozási (korábban műszaki beavatkozási) szakasz. Ez a kármentesítés "aktív", kivitelezési fázisa. A cél az, hogy a területet a legkorszerűbb és leghatékonyabb technológiák (BAT – legjobb elérhető technika) alkalmazásával megtisztítsák. A munkálatokat egy hatóságilag engedélyezett terv alapján végezzük (beavatkozási terv), a befejezésüket pedig egy beavatkozási záródokumentációban foglaljuk össze.

Adatgyűjtés ikon

3.Kármentesítési monitoring (utóellenőrzés és nyomon követés)

A fenti munkák végeztével, de közben is kármentesítési monitoringot kell végezni. A monitoring szakasz célja a tényfeltárási folyamat támogatása, a beavatkozás eredményességének mérése és az alkalmazott eljárások környezetre gyakorolt hatásának folyamatos nyomon követése. A teljes biztonság érdekében a jogszabály előírja, hogy a (D) célállapot elérése után még legalább négy évig figyelni kell a területet. Ezzel garantálható, hogy a szennyezés nem tér vissza, és a környezet természetes egyensúlya hosszú távon is helyreállt.