A kármentesítési beavatkozás (korábban műszaki beavatkozás) a földtani közeg és a felszín alatti víz kármentesítési eljárásának második fő szakasza.
A kármentesítés beavatkozási szakaszának fő célja, hogy a földtani közeget és a felszín alatti víz szennyezettséget a (D) kármentesítési célállapot határértékre alá csökkentse. A beavatkozás megkezdésére akkor kerül sor, ha a tényfeltárási szakasz megállapította, hogy a szennyezettség meghaladja a (D) határértéket. A beavatkozási szakasz a kármentesítési célállapot határértéket tartalmazó hatósági határozat alapján indul meg, és a (műszaki) beavatkozási záródokumentáció elfogadásával fejeződik be.
A kármentesítés e szakasza a (műszaki) beavatkozás megvalósítási tervének elkészítésével kezdődik, amelynek tartalmi követelményeit a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. számú melléklete rögzíti.
A terv négy fő logikai egységre osztható:
Tartalmaznia kell a kárhelyre vonatkozó alapvető adatokat, a korábbi környezetvédelmi beavatkozásokat, a hatósági határozatokat, a (D) kármentesítési célállapot határértéket, a szennyezettség lehatárolását, a kockázatfelmérés eredményeit, valamint a szóba jöhető technológiák (BAT – legjobb elérhető technika) előnyeit, hátrányait, valamint költség-haszon és költség-hatékonyság elemzését. Ezek az adatok nagyrészt a tényfeltárási szakaszban kerülnek megszerzésre
Ez a rész mutatja be a méretezett engedélyezési tervet.
Bemutatja a beavatkozás alatt és utána folytatott monitoring tevékenységet, célja a technológiák hatásosságának nyomon követése, és annak ellenőrzése, hogy a beavatkozás ne okozzon újabb szennyezést.
Becslést ad a beavatkozás befejezése után hátrahagyott szennyezettség kiterjedéséről, a várható mennyiségi kockázatról és a szükséges területhasználati korlátozásokról.